Divat

Play-a-game-of-tennis

1333

A cipőt évekkel ezelőtt vettem, ha jól emlékszem, egy Hervisben a Mammutban, leglább három éve, de azóta is remek állapotban van. Rendszeresen edzettem benne 1-1,5 éven át, utána abbahagytam a rendszeres teniszt, viszont azóta is rendszeresen futok benne, és hordom, ha sportcipőre van szükségem. Egy olyan történet kapcsolódik a cipőhöz, ami nem a sporthoz kötődik, hanem a cipő megvásárlásához. Teniszcipőt indultam vásárolni az egyik akkori barátnőmmel, aki szintén sportolt, viszont nagyon összevesztünk előtte pár órával - fenntartom ma is, nekem volt igazam :) - ezért egyedül, szó szerint bőgve mentem be az üzletbe. Így "természetesen" már nem akartam olyan cipőt, mint ő (merthogy korábban ez volt a terv, hiszen az "bevált már"). Az egyetlen cipő, ami volt méretben és tetszett is, ez a Nike cipő volt, olyan volt, mintha rám öntötték volna, imádtam magamon látni, és úgy éreztem, ez az, amiben még a barátnőmnél is jobban fogok tudni játszani. Mosolyogva jöttem ki az üzletből, és az idő bebizonyította, szerencsém volt, hogy ezt a cipőt vettem meg. Sokat számít a sportban az, hogy úgy érezd, felszerelésed téged mutat, magadénak érzed, téged fejez ki. Én így éreztem. Úgy éreztem, segít engem a cipő (Hozzáteszem, a másik cipő fele ennyi ideig sem bírta a strapát, de szerencsére ez nem az én gondom volt....).

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások