Divat

Cinderella121

1318

A képeken látható cipő, már szinte nem is cipő, de számomra mindig is ,,A" cipő marad, életem első Nike cipője (addig mindig csak Puma volt). A cipőt 1996-ban kaptam abból az apropóból, hogy ha megyek egy marha jó nyelvi és sporttáborba, legyen egy kényelmes új cipőm, ami nemcsak szép, hanem praktikus is. A hozzá fűződő sztori csak annyi, hogy ebben a táborban találkoztam életem első igazi nagy szerelmével, akinek ugyanolyan cipője volt, csak férfi változatban. Ráadásul a tábor végére a vonzalom kölcsönös lett (nemcsak a cipőink passzoltak össze :)). Innentől kezdve a cipő nemcsak használati tárgy lett, hanem társ a mindennapokban, egyszerűen minden szempontból. Sírni tudtam volna mikor az első lyuk megjelent az orrán, mert addigra nem lehetett már ezt a típusu futócipőt kapni, de elhatároztam ,hogy nem dobom ki, hanem megtartom, egészen addig,amíg nem találok egy olyan cipőt, ami majd ugyanígy a legkedvesebb lesz. A cipő most már 12 éves, le van taposva, ki van szakadva, lejött a talpa és rongyos egy kicsit, de még mindig nem tudok tőle megválni, mert sok szép emlék köt hozzá, és azóta sem találtam olyat amiben ennyire jól érezném magam. Mikor megláttam a cikket, elképzeltem ,milyen szép lehet élőben és milyen kényelmes. Mivel nyár jön, biztos vagyok benne ,hogy sok szép emlék fűződhet majd hozzá, és csak reménykedhetek, hogy ez a darab, bár nem futócipő, lehet talán egy újabb "A" cipő az én életemben is.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások