Test

Mezítlábalj!

1278

Amikor eljön a meleg, a nyár, a szabad ég alatti szezon, eljön a papucsos, szandálos lábak szezonja is, amit én azért kedvelek úgy igazán nagyon, mert ezeket a pacskerokat bárhol, bármikor le lehet rúgni. Kint vagyok egy parkban egy fesztiválon vagy akár valamelyik nyitott szórakozóhelyen, kocsmában, és simán elkezdek mezítláb közlekedni - a pultig, a szomszéd asztalig, a következő színpadig, mindegy.

Persze, igen, koszos lesz a lábam, esetenként nem is csak a lábfejem, hanem egészen térdig, tekintve, hogy törökülésbe is vágom magam olykor, na meg hogy bringázom is, így még a láncolajat is magamra kenem simán. És igen, én ezt szeretem. Az ember legyen tiptop, ha annak kell lennie, de azért tudjuk elengedni magunkat! Arról nem beszélve, hogy nemcsak rettenetesen jó érzés mezítlábalni, de egész életünkben cipőben sanyargatott lábunknak is igen jót tesz, ha olyan gyakran adjuk meg neki a szabadságot, amilyen gyakran csak tudjuk, no persze nem mindegy, mikor és hol.

Az emberi láb ugye alapvetően nem cipőre teremtetett, hanem arra, hogy egyenetlen talajon kószáljunk vele, és ez az, ami a legegészségesebb számunkra a mai napig, s ennek számos oka van. Egyrészt fejleszti és folyamatosan dolgoztatja az egyensúlyérzékünket, ami folyamatos, ám észrevétlen izommunka is egyben, főleg a mélyizmokat mozgatva, másrészt az akupresszúrás pontokra is állandó nyomást gyakorol a természetes talaj, hisz hol egy fűcsomóra, hol egy botra, hol egy kavicsra lépünk rá - jó esetben, s ezek szépen át is masszírozzák a talpakat. Ez az, ami egészséges tehát, a természetben szabadon járás, nem a parkettán és a szőnyegpadlón, mert az ugyanúgy ingerszegény és deformitást okozó lehet, mint egy rosszul kiképzett cipő.

A lábfej deformációi, a bokasüllyedéstől a lúdtalpig nem csak esztétikai problémát okoznak, hanem egyéb, a test más helyein érezhető fájdalmakért, rossz testtartásért, gerincproblémákért, alapvetően pedig tartásbeli rendellenességekért lehetnek felelősek. Különösen fontos ezért, hogy kisgyerekek ne mezítláb kezdjenek el járni a lakásban, hanem profi, ortopédiailag bevizsgált cipőcskékben, még akkor is, ha azok kétszer annyiba kerülnek. A telken, a kertben meg el lehet felejteni ezeket is.

De nemcsak nekik, nekünk is a jó kiképzésű cipőket kéne választanunk, ha máshoz nem is, de legalább sportoláshoz, hosszas sétákhoz, városnéző nyaralásokhoz ilyet válasszunk, a divat és a hiúság úgyis sokszor közbeszól ugye. És persze amikor csak tudunk, közlekedjünk mezítláb. Nem kell félni a darazsaktól, bogaraktól, szilánkoktól, miegyebektől, emlékezzünk vissza, gyerekkorunkban sem tartott ez vissza semmitől, legfeljebb szentségeltünk kicsit fél lábon ugrálva. Egyébként meg nézzünk a lábunk alá!

Érdekes felméréseket végeztek egyébként világszerte, megvizsgálták például ázsiai riksások lábszerkezetét, akik egész álló nap mezítláb tekernek, s viszik az utasokat a bringataxikon - ezt tanúsíthatom, nem is értettem, miért nem cipőben nyomják a pedálokat. Hát mert így nem fáj a lábuk, azért. A megvizsgált majd' kétezer riksás közül egyetlenegynek sem volt lábfájása, lábujjdeformációja, de még lábgombája sem ugye.

Szóval hajrá, tessék mezítlábalni, csak betonon, parkettán mértékkel, bár sokszor a cipőink se sokat segítenek, főleg, ha most lenézek az asztal alá, és gyönyörködöm a teljesen egyenes talpú tangapapucsom ortopédiai minőségén. Nyilván ennek is vannak megveszekedett hívei, ők például a barefooters, a mezítlábas életmód szerelmesei és hirdetői, és akkor még nem említettük a koszos lábakra vagy a mezítlábakra szexuálisan gerjedőket...

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások