Test

Gondolat-kísérlet

1212

Gondolat-kísérletnek vetem alá magam. Mától egy hétig leírom azokat a dolgokat, amiket szeretek az életben és azokat, amiket nem. Győzzön a többik, aztán kimondom a diagnózist: megkeseredett negatív vagyok vagy bizakodó pozitív. Megpróbálok majd nem részrehajló lenni.

Szeretem

 az öblítőillatot a ruháimon
 a ropi mellé a sósmogyorót enni
 a dinnyét addig enni, amíg megakad a torkomon
 ahogy az ujjaim között fennakadnak a citrommagok
 a kutyám fingszagát
 ahogy a tesóm rámmosolyog
 kitalálni a villamoson, ki mivel foglalkozhat
 ha üres a számítógép desktopja
 a páros számokat
 ha merőlegesen és/vagy párhuzamosan vannak a dolgok egymás mellett
 hogy a balzsam egy simításra selymessé teszi a hajam
 ha a kutyák füle vízszintesen lobog futás közben
 az alkohol első hatását, amikor még csak bizserget
 amikor a Kossuth Rádióban felsorolták a várható időjárást és szélerősséget városonként
 először a csokit körbeeni a túrórudiról
 a párizsis kenyeret paprikával

az éjszakai vezetést egyedül, zenét hallgatva
 a frissen nyírt fű illatát
 amikor mintát alszok az arcomra
 ahogy a nagymamám bepörög valami érdekesre
 ha olyan jó az idő, hogy át lehet sétálni a Margit-hídon
 ha a Margit-hídon átsétálva egy villamos sem jön, mert akkor nem remeg a testem
 a Pilóta kekszet szétválasztani, először megenni az íztelen világos felét, aztán kinyalni a krémet és végül megenni a csokis kekszet

Nem szeretem

 ha nem látok a moziban az elöttem ülőtől
 ha csalódok az ételben, amit elém raknak
 más után az almát harapni
 a cigit végigszívni
 a kisfiúkat pelenkázni (ezt régen kellett csinálnom, amikor pelenkás kisfiúra vigyáztam)
 ha valaki megvárakoztat
 ha valaki gyakran használ szenvedő szerkezetet
 ha a visszajáró aprót nem a tenyerembe adják
 ha fönt kell kapaszkodni a járművökön
 ha fönt kell kapaszkodni a járművökön és a kabátomból a csupasz csuklóm lóg ki
 hogy a nyomtatott lapokban nincs keresőprogram
 ahogy kattan egyet az olvasólámpa pár perccel a lekapcsolása után
 a páratlan számokat
 ha Lakat T. rámmosolyog
 nézni magam a tükörben miközben a fodrász vágja a hajam
 amikor a bankban felvillan a sorszámom és mindenki addig nézi a hátamat, amíg a pulthoz érek
 a kihűlt pizzát
 ha a körömlakk nem ér ki a körmeim széléig
 ha egy férfi nyilvános helyen belemarkol a csaja fenekébe
 a csorba bögrét
 hogy a postás mindig kétszer csenget
 a közhelyeket, főleg azért mert milyen igaz
 a Nyugati téri négyeshatos megállót
 hogy mindig korábban kelek fel, mint szükséges lenne
 ha a sorban a mögöttem álló a nyakamba liheg

Köszönjük Szédült Borbálának!

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások