Test

Husi suli

1217

Egykori gyakorló élelmiszerkereskedelmi (TEÁOR: 2002H) szakmunkásaként gondoltam (instruált a főnökség) megpróbálom egy sorozatban összefoglalni a négylábú, kétlábú és lábatlan állatok alkotóelemeit, alkatrészeit, és az ezekből készíthető kajákat, ötleteket és nem utolsósorban a hentesbolti titkokat, technikákat, praktikákat. De előbb jöjjenek az alapok, mert könnyű bántani a húst, meg divat is mostanában, de tudod miről beszélsz?

Mi is a hús, miért jó, miért rossz, mire való, már ha egyáltalán való valamire is... A hús izomszövetek tömkelege, és ennyi elég is, nem biokémiát tanulunk. Lehet fehér, rózsa és akár vörös is. A Homo Sapiens étrendjének emberemlékezet óta alfája, és bizony vannak dolgok, amik csak és kizárólag a húsban találhatóak meg, nekünk pedig elég nagy szükségünk van rájuk, úgyhogy egy kicsit tegyük félre a fúj-fúj hús hisztit. Ilyen, nélkülözhetetlen elem például a B-12 vitamin, a vas és majd minden eszenciális (teljes értékű) aminosav, amit a szervezetünk magától képtelen előállítani. A B vitamin csoport hiányában fáradékony, vérszegény, kedvetlen, tompa lehet az ember, ilyenkor szokták mondani, hogy látszik is rajta, hogy vega .


Ehhez jönnek a zsírok, vitaminok és ásványi anyagok. A zsír nem ellenség, a sejtek nélkülözhetetlen építője, s mint tudjuk, egyes vitaminok is csak zsírban oldódnak, azaz zsír nélkül használhatatlanok a szervezet számára. (D; E; A; K igen Deák, így könnyű megjegyezni, ezek többletbevitelével is nagyon kell vigyázni, mert testünk nem tud mit kezden a határtalan mennyiségével, és míg mondjuk a C-t kipisiljük, ezektől akár túladagolást is kaphatunk) Az ásványi anyagok pont olyanok, amiket a palackozott, méregdrága ásványvízzel is fogyasztasz: nátrium, kálium, magnézium, cink, no meg a vas.

A húsokkal történő legnagyobb félreértés elillantására azon nyomban kijelentem, hogy a fehér és vörös húsok között mindösszesen annyi a különbség, hogy a vörösben több a vas és a mioglobin nevű vas+fehérje kombó vegyület, ettől más neki a színe, s ettől van az, hogy a vörös húsok, azaz ezek az izmok erőteljesebb és hosszabb munkára képesek, mint a fehérek, mondhatnám, a tehén erősebb, mint a hal. A mai napig nem bizonyította a tudomány, hogy a vörös hús bármivel is ártalmasabb lenne egészségünkre, sem nem rákkeltőbb, sem nem hízlalóbb, mint a fehér, bár a mértéktelen sertéshúsfogyasztás köszvényt okozhat, ez tény. Mondjuk nem is nagyon tartjuk már a jól kitalált böjtöket.

Egyébként meg jó lenne, ha észrevennénk végre, hogy a diétás csirkecomb is vörös hús. A vörös és fehér húsokat emészthetőségi szempontból is meg szokták különböztetni, e szerint a vörösöket, azaz a marha-, sertés-, vad-, juh-, borjúsúst nehezebb megemészteni, mint a fehéreket, ám ehhez tudnunk kell, hogy a hőkezelés, azaz a sütés-főzés ezt nagyban elősegíti, hisz feltárja a rostokat, így emésztőenzimjeinknek könnyebb dolguk van.

Nem árt tudni, azt sem, hogy a szénhidrát a húsokban kizárólag glikogén formájában fordul elő igen jelentéktelen mennyiségben. Allergia okozásban is az élelmiszerek listájának végén kullog (jó-jó a csiga, kagyló, nem ér). A húsok szerepe különösen fontos terhesség alatt (csigáé kagylóé nem, hogy ezek milyen haszontalanok:) ), illetve fejlődésben levő szervezetek esetén, ezért is támadják sokan a vegetáriánus anyákat, akik sem a terhesség alatt nem vesznek magukhoz állati eredetű fehérjét, sem pedig gyereküknek nem adnak ilyesmit.

Sok szó mint száz a húsfogyasztással semmi baj sem lenne élettanilag akkor, ha nem mértéktelen lenne, és ha az állatok tartása is megfelelő volna. Nem kell most a koleszterinnel meg a magas vérnyomással jönni, mert az épeszű húsfogyasztás nem a napi két kiló sertéspörit jelenti, és ugye az elkészítés módja sem mindegy. (Nem mellesleg kis fitnesszcsajoknak mondom, hogy a bőrös csirkeszárny koleszterintartalma jóval meghaladja a sertéscombét vagy a marha hátszínét.) Tegyük hozzá azt is, nehogy a vegák megkövezzenek, hogy igen körültekintő táplalkozással, sok tudatossággal azért pótolhatók a hús fontosabb elemei, no nem mindegyik, de olyan nagy százalékban, hogy az előbb említett tudatos és körültekintő táplálkozással nem veszélyeztetnénk magunkat koporsóba dőlés felé. Persze szerintem húst zabálni jóval egyszerűbb, mint nem... Az állattartással (vagy inkább emberi ádással elkövetett állatkínzással), mint problémával, majd máskor foglalkozunk, de az is megér sok-sok karaktert. Összefoglalva tehát hús nélkül lehet élni, de hülyeség :)

Hamarosan folytatjuk...

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások