Étel+Ital

Sushi teszt

1157

Biztosan senki sem gondolja, hogy a sushi századunk találmánya, legfeljebb azt, hogy mi még csak most fedeztük fel. Aki rendszeres sushi fogyasztó, és jól informáltnak gondolja magát - azt hiszi, hogy ez egy japán étel, pedig nem! Made in China, ez is. A Tang dinasztia idején terjedt át a szigetországba az i. e. a VII. században. Kezdetben a sushi csupán csomagolás volt, nem étel, ebben tartósították a nyers halat - becsomagolták rizsbe, így tovább friss maradt. Azt, amit ma eszünk, a XX. század elején kezdték készíteni. Kétféle változata népszerű: a nigiri, amikor rizsgombócban van a hal vagy zöldség, illetve a maki, amikor algalapokba - nori lapokba - hengergetik a rizst és a halat egy hosszú rúddá, amit később felszeletelnek. A legismertebb variáció az, hogy nyers hal van a rizsben, de ez sem teljesen fedi a valóságot, hiszen épp oly gyakran hengergetnek főtt halat, gyümölcsöt, zöldséget, sőt még tojást is a kerekded rizsszemek közé, mint nyers halat.


szólj hozzá: SUSHI BAR - hogyan együnk

Népszerű

Sokat gondolkodtunk azon, mitől ennyire népszerű, ez az európai gyomortól annyira távol álló étek hazánkban? Mivel tradicionális japán kajáról van szó és hazánkban is egyre többen nyitottabbá válnak más kultúrák megismerésére, az első tippünk az volt, hogy a gasztronómia egy jó út, hogy megismerjenek más népeket. Aztán az idők során a sushi egybeforrt az egészséges táplálkozással. Szénhidrátok, fehérjék és ásványi anyagok kombinációját tartalmazza, ráadásul alacsony kalóriatartalommal adja mindezt. Telis-tele van telítetlen zsírsavakkal, amiről tudjuk, hogy jótékonyan hat a koleszterin szintünkre, az ereinkre, a keringésünkre és így a szívünkre. Úgy gondoljuk, hogy a legtöbben mégsem ezért fogyasztanak sushit. Különleges, egzotikus ízvilága szokatlan számunkra, épp ezért sokan megkóstoljak, kíváncsiságból. Először talán szokatlannak is tűnik az az ízkavalkád, ami a szánkban keletkezik, de utána még egyszer és még egyszer megkóstolva könnyű megszeretni.

Rendeltünk

Három népszerű helyről rendeltünk sushi kombó tálakat. Ha megkívánnátok, segítünk a döntésben.

A lunchboxból ötven perc alatt érkezett meg a kajánk. A rendeléssel volt némi problémánk, ugyanis a diszpécser, kicsit idegbe jött, hogy rendelünk, biztos nem sűrűn fordult elő... lassú volt a rendszer(e), de aztán hozzászokott a gondolathoz, megnyugodott és amikor nem értük el a minimális rendelési tételt, akkor még ajánlatot is kaptunk, hogy mivel egészítsük ki és nagyon jó fej volt, mert szinte a legolcsóbb, de elégséges étket ajánlotta, nem a négyezres sushi tálat. Inari sushi tálat rendeltünk, amiben három-három darab tekercs volt, uborka, lazac, pácolt japán retek, tonhal töltéssel. Meg egy hosomakit - ez volt az ajánlat -, miben pácolt japán retek, tonhal, lazac, uborka, surimi volt a rizs szemek és az algalevelek közé bújtatva. Furán néz ki, de finom a sushi, bár sokkal kisebb tekercseket kaptunk innen, mint máshonnan - konkrétan fele akkorákat. A miso levesnek húsleves íze van, és egészen úgy néz ki, mintha rántás lenne benne, minősíthetetlen. Minden miniatűr, amit hoztak: a leves, a sushik. A szója egy halnyi, igaz nagyobbacska hal, mint az I love sushinál.


szólj hozzá: SUSHI BAR - misoleves

A wasabiból hinoki gourmet tálat rendeltünk, amiben minden volt, de tényleg: lazac nigiri, vörös tonhal nigiri, füstölt lazac nigiri, tigrisrák nigiri - erre nem is emlékszem - édes rák nigiri, pácolt japán angolna nigiri, kacsamell nigiri, repülőhal kaviár gunkun, lazackaviár maki, avokádó maki, kacsamáj maki, tonhalkrémes sushi "szendvics". Harminchét perc alatt meg is érkezett. Ezt rendeltük utoljára, és ez jött meg a legkorábban. Volt a tálcán valami, amit nem tudtunk, hogy mi az, de finom. Ránézésre elhangzott az "Úristen ez mi?" felkiáltás egy kajánál, ami úgy néz ki mint egy lagzis süti, tetején közegidegen majonézzel és paprikával. Miután széttrancsíroztuk, meglett, hogy az tonhalas sushi. Két szójaszósz - normál méretű - is érkezett a rendeléssel. A miso leves pedig isteni. A desszertről annyit, hogy szintén frankó volt, licchi - ez nagyon emlékeztetett valamiféle kompótra, nagyon fincsi, ropogós, de mégis puha, édes, de friss. A fiúk imádták a wasabi golyócskát, csipkedték kedvükre.

I love sushi? Nem biztos... Ötvenkét percet vártunk ezekre az aprócska förmedvényekre. Innen okayama vegyes boxot rendeltünk, amiben volt három Philadelphia roll, három vörös tonhal maki, három avokádó maki, rákhús nigiri - rákkészítményből készült rákrúd volt a rizsen, algaszallaggal összefűzve, semmiképpen sem neveznénk frissnek - és egy omlett nigiri. A miso leves kagylóval konzerv kagylóból volt, konzerv ízzel... grrr, a kagylók kisebbek voltak, mint a Wasabinál. Az avokádós sushi isteni finom, a halacska alakú szójaszószból kettőt is kaptunk, mellesleg érkezett egy bizarr zöld színű kaviár is, a technokaviár, ami csípős volt, így arra jutottunk, hogy wasabiba áztatták, attól lett zöld és csípős.

A wasabi volt a legeredetibb, ez a konklúzió. Mindegyikhez kaptunk műfüvet, amit nem is értünk, nagyjából mindegyikre rámondható, hogy gumisushi, egyik sem különbözik ízre a másiktól, csak méretben. Gyakorlatilag ugyanazt a kaját adja mindhárom étterem. Ebből kerekedett ki az a vita, hogy vajon hogyan készültek a sushik, mert biztosan nem kézzel tekertek, hanem előre, mélyhűtött verzióban, feltehetően Kínából hozzák. Zsófi azzal érvelt, hogy az Ó utcában lévő étteremben külön van egy olyan rovat az étlapon, hogy kézzel tekert sushi, ami kétszer annyiba kerül, mint a többi. Megállapodtunk abban, hogy minden mű, minden konzerv és mindegyik ugyanúgy néz ki. Frissességükről annyit, hogy: ha friss lenne, a kígyóuborka nem így nézne ki! És villájával megnyomogatta a szivacs-szerű barnás uborkakockát.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások