Test

Ásványt a testünkbe!

826

Már 1965-ben Louis Claud Vincent francia hidrológus megállapította, hogy az ivóvíz kémiai tulajdonságai és az adott város megbetegedési és halálozási adatai között szoros összefüggés van. A tudós szerint az élet igazi forrása az a víz, amelyben kevés az ásványi anyag, kevéssé oxidálódott, és ellenállása legalább 6000 ohm. A legtöbb ásványvíz tehát ezek szerint nem alkalmas a hosszú távú fogyasztásra. Az ásványi anyagok viszont fontos tápláléknak számítanak, szinte nélkülözhetetlenek anyagcsere-folyamataink számára vagy a szervezetünk védekezőképességének, stabilitásának fenntartásában. Nézzük, melyek azok a makro- és mikroelemek, amelyek bevitele kötelező.

A

kalciumról

gyerekkorunk óta tudjuk, hogy fontos, ha máshonnan nem, hát a fognyüvő manó meséiből. Élettani szerepe a csontok keménységének fenntartása. Ezen kívül ahhoz is kalciumra van szükségünk, hogy ne legyünk ingerlékenyek, és izom-összehúzódásaink rendben megtörténjenek. Ebből a napi szükségletünk körülbelül ezer milligramm. Ugyanennyit kéne bevinnünk a

foszforból

is, ami szintén kemény csontúvá tesz minket, de segít még a zsír-, a szénhidrát- és a fehérje-anyagcserében is. A másik nagy páros a

nátrium és a kálium.

Az ideg- és izomműködésben játszanak szerepet. A nátrium ugye a sóban van, amit mi magyarok túlzott mértékben fogyasztunk, holott naponta elég lenne háromezer milligramm, ami két kávéskanálnyi mennyiség. Káliumból kicsit többet is fogyaszthatunk – háromezer-ötszáz milligrammot-, ami leginkább a növényi eredetű élelmiszerekben található meg.

Amikor kiengedünk egy jó kis városi csapból egy jó pohár vizet, és meglátjuk milyen fehér a klórtól, elborzadunk, pedig bizony a

klór

egészséges. Fontos szerepe van ugyanis az emberi test só és vízháztartásának egyensúlyában valamint az emésztésben, hiszen a gyomorsav szerves alkotója. Napi szükségleted háromezer milligramm. Tizedennyire van szükségünk

magnéziumból,

ami ideg és izomműködésben, valamint számos enzim működésén keresztül a fehérje-, szénhidrát- és zsíranyagcserében játszik szerepet. Ezeket a makroelemeket a napi táplálkozásunk során – amennyiben az kiegyensúlyozott és nem tablettákkal pótolt – be is visszük a testünkbe. 

A mikroelemek – amik azért mikrók, mert 50 mg/kg mennyiségben vannak a testünkben – a vas, a cink, a jód, a fluor, a szelén, a mangán és a króm. Ha nincs elég vér a pucádban, feltehetően vashiányos vagy. A

vas

az oxigéntranszportot végző hemoglobin működésében nélkülözhetetlen. Ha vérszegény vagy, a húsokból és a belsőségekből nyerhetsz ki vasat a szervezeted számára és ha ezt még megturbózod aszkorbinsavval – igen, C-vitaminnal-, akkor tuti a siker. Tizenöt milligrammra szükségünk van ebből is naponta. A fehérje-anyagcserében résztvevő fontos mikroelem a

cink,

amiből tíz milligramm elég is naponta, amit hüvelyesekből, tojásból könnyen be is vihetsz a szervezetedbe.

Biztos ismertek olyan embert, aki átesett pajzsmirigyműtéten. Na, ez a jódhiánynak volt köszönhető. Magyarországon – főleg a déli részen – jódhiányos az ivó-víz, ezért arra felé sokkal több a strúmás megbetegedés. Pajzsmirigyhormonok szerves része, részt vesz az anyagcsere-szabályozásban, befolyásolja a növekedést, az idegrendszer működését és közvetve hat a vérkeringésre is.

Jód

hiányában a pajzsmirigy megnagyobbodik és el kell távolítani, mert akár fulladáshoz is vezethet. A tengeri kütyük – halak, kagylók - kiváló jódforrások. Azért, hogy szép legyen a bőrünk és épek a sejtjeink nem árt

szelént

fogyasztanunk - persze nem magában, rágcsaként! Az antioxidánsnak a legfontosabb a szerepe a sejtmembrán épségének fenntartásában van. Gazdag szelénforrás a hús, különösen a vese, a máj, és a teljes kiőrlésű gabona. A felnőtt ember napi szükséglete ebből 0,06-0,075 mg. Van még néhány fontos elem, a

mangán

is, hiszen aktiválja az enzimeinket és fehérje-, a zsír-, és a szénhidrát-anyagcserében segít. Ebből is kell naponta legalább négy milligramm. Szintén a szénhidrát-anyagcserében játszik a

króm,

ami elősegíti az inzulin hatását, ebből csak 0,12 milligramm kell.

És végül térjünk vissza fognyüvőkhöz és a

fluorhoz

Az elégtelen fluorbevitel egyik oka lehet a fogszuvasodásnak. A fluorszükségletünket részben az elfogyasztott táplálék, részben az ivó-víz fedezi. A felnőtt ember napi szükséglete: 1,5 milligramm.

Ez így talán száraz és unalmas lista, de mindenképpen hasznos, főleg, ha megnézitek az ásványvizes palackokon az ásványi anyag tartalmat, sokszor fogtok találkozni azzal, hogy fél liter vízben bizony jóval több ásványi anyag tartalom van, mint amennyire napjában szükségetek lenne. Szóval csak ésszel!

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások