Divat

Recycle divat és Mad Max

598

Csőcsajok, óriás paplan-banánok, tamponruha, mocsári lények, szexi utcaseprők, Frida Kahlo szemöldökű modellek, nejlonzacskóból készült tütüs botladozó balerinák és a TÁP Színház színészei tartottak környezetbarát ruhademonstrációt.

A recycling témakör köré épült a szerda esti látványszínház a Merlinben, amelyben Bodnár Enikő, Kulcsár Viktória, Nagy Fruzsina, Orosz Réka, Szűcs Edit és Tóth Virág ruha- és jelmeztervezők fantáziaruhái vonultak fel, egy rendhagyó, laza, humoros és könnyed show keretében. Az újrahasznosítást tágan és kreatívan értelmezték a tervezők, felhasználtak hajlékony műanyag csöveket, műanyagdugókat, minidiscet, a nagy multik feliratos zacskóit, tejeszacskókat, tamponokat és betéteket, műanyag dobozokat, textilhulladékot, művirágot, cigisdobozokat, lámpabúrát, plüssállatokat, régi nyakkendőket, papírt. 

Recycle divat

A bemutatón bolondos jelmezek kavalkádja ugrált, bukfencezett, táncolt, piruettezett és viccelődött a kifutón, a sok életre kelt kidobált holmi egy Mad Maxbe oltott riói karnevált idézett, ilyen ruhákban látom magam előtt a föld alá kényszerült, saját szemetében fulladt emberiséget az apokalipszis után, 3020-ban. Szürrealisztikusak és ötletesek voltak a hófehér és szürke gégecsövekkel kombinált cyberpunk kreációk. A négy madárcsőrű cigarettából, nejlon zacskókból és ételhordó dobozokból készült „szemétlény” harca és körtánca a környezetszennyezést szimbolizálta, az agresszívan csiricsáré multi zacskókon cinikusan virított a „Hülye azért nem vagyok!” parafelirat szétvagdosva, visszájára fordítva. Blazírt mocsárlakók vonultak fel fáradt zöld drapériákba burkolva, testüket fogorvosi rendelőket idéző műborostyánok fonták be, „rendőrkék” nejlon boák lógtak tupírozott nejlonsellőkön.

Aztán megjelentek a Királyt megszégyenítő csípőmozgású narancssárga ruhás utcaseprők (unalmas ruhájukat egy kis flitterrel, organzával és szűkített szabással dobták fel a gondos tervezők a jeles este alkalmából), majd egy csapat charleston nőci régi nyakkendőkből kreált ruhákban és tollas fejdíszekben. Végül jól időzített divatfricskaként betaláltak a glamrock legelvetemültebb időszakát idéző csilivili pszeudoestélyik, a plüssállatos szőrmebunda, retikülmutációként a szalagos kis, piros, pöttyös labda és a Frida Kahlo szemöldöksmink.

A show után pedig mindenki felvette papírból vagy neylonzacskóból készült kabátját, busszal, gyalogosan vagy biciklivel ment haza, a vacsorája után maradt joghurtos dobozt és túró rudis zacskót a szelektív gyűjtőbe helyezte, nem folyatta feleslegesen a vizet fogmosás közben, lefekvés előtt áramtalanította a lakását, majd pedig Budapest utcáit végre felsöprő flitteres ruhás utcaseprőkről álmodott…

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások