Közösség

AfroAid

104

Az AfroAid világzenei fesztivál immár rendszeresen jelentkezik, tavaly a Gödörben, idén tavasszal az Almássy téren, most ősszel ismét a Gödörben, sok jó zenésszel, dob- és tánc-show-kkal, és nem kevés altruizmussal megtámogatva. Tavaly többek között ott voltak a Korai ütősök, a Szilvási Gypsy Band, a Peca, a Nomada, a Makám, és akikre mindig számítani lehet, így idén is jöttek: a konga dobosok, a capoeirások, a Chalaban, a Masszív, a Vodku és DJ Lee n’gum. Palya Bea fővédnöki címmel tisztelte meg az eseményt.

Elgondolkodtató, hogy ide valójában mindenki azért megy el, mert segíteni akar. A zenész is ingyen lép fel, a közönség is azért vesz jegyet, és ha meg tudja magának engedni, ad annyi pénzt, hogy elmondhassa magáról, neki van egy táv-örökbefogadott gyereke. Ez most évi 36 ezerbe kerül, az havi 3 ezer forintba. Persze ez nem csak a pénzről szól, hanem arról, hogy adni és segíteni alapvető emberi szükséglet, nyilvánuljon ez meg akár egy tamagochi nevelésében, akár a hajléktalanoknak odaadott forintokban.

A celebek közt elindult örökbefogadási divathullámot most tegyük félre. Ez más, könnyebben megvalósítható, nyomonkövethető és nem jelent akkora felelősséget, mint az, hogy valóban elhozunk egy csecsemőt mondjuk Afrikából. Az egyesület honlapja (www.afroaid.hu) tele van információval, fotóval, meg lehet nézni a gyerekeket, el lehet olvasni a beszámolókat, az afrikai élményeket, s megtudhatod, mennyi mindent tudsz adni nekik, hogy ők azt továbbadhassák.Igen jól áttekinthető, hogy hová megy minden garas. Kárba nem. A rendezvénnyel és a mozgalommal kapcsolatos kérdéseinkre Mayer Ágnes Kata és Szigeti Balázs, az Afroaid Egyesület tagjai válaszoltak.

Milyen volt a mostani AfroAid buli visszhangja, mik az eredmények?

MÁ: Nagyon jól sikerült, meglepően sokan voltak a legelejétől fogva. A hangulat is elképesztő volt, a zenekarok és a vendégek is megköszönték nekünk, hogy ott lehettek, és mi is nagyon jól éreztük magunkat. Legalább 600 jegyet adtunk el, és ennél jóval többen voltunk, hiszen a fellépők és a tiszteletjegyes vendégeink (örökbefogadó szülők, szponzorok) is szép számban megjelentek. A rendezvény alatt 2 gyermeket fogadtak örökbe, és azóta meg egyet.

Átlagosan hányan fogadnak örökbe rajtatok keresztül, és milyen gyakran?

MÁ:
Nehéz lenne megmondani. Eddig 37 gyermeket fogadtak örökbe, pont egy éve kezdtük el, és szerintem most kezd majd igazán beindulni, hiszen egyre többen ismerik az Egyesületet. Már páran jeleztek is, hogy januártól szeretnének szülők lenni.

Tudjátok követni ezeket a már meglévő örökbefogadásokat, és mi az általános tapasztalat ezzel kapcsolatban? Tartós-e a viszony, és valóban kommunikálnak a gyerekek a távszülőkkel?

MÁ:
Nagyon jól követhető az örökbefogadás. Van egy felelőse az adminisztratív dolgoknak, segítségével mindig naprakészen tudjuk, hogy melyik gyermeket mikor fogadták örökbe, mikor és hogy szeretnék fizetni az örökbefogadás díját stb. Az örökbefogadó szülőknek lehetőségük van ajándékot, levelet, fényképet küldeni az általuk támogatott gyermeknek, és a gyerekek is szoktak rajzokat, leveleket küldeni távoli szüleiknek. Ezenkívül, ha valaki kiutazik közülünk, nagyon sok videóanyagot készít a gyerekekkel, ahol próbáljuk szóra bírni őket.

Az AfroAid egytől-egyig humanistákból áll?

MÁ: Az AfroAid önkéntesei humanisták igen, hiszen az AfroAid maga is a Humanista Mozgalom részeként működik. Itthon is és Afrikában is humanistákból áll, de nagyon sok szimpatizánsunk segíti még a munkánkat.

Mik a távlati célok, tervek?

MÁ: Szeretnénk, ha minél többen ismernék az egyesületet, ha egyre több aktivista lenne, hogy egyre több projektet kezdhessünk itt is, és Afrikában is. Folytatjuk a táv-örökbefogadás programunkat, és pont most tervezzük a következő nagyobb eseményünket, ami nem világzenei fesztivál lesz, megpróbálunk valamilyen más, szintén jó hangulatú, színes rendezvény útján eljutni a fiatalokhoz és a nem annyira fiatalokhoz is. Folyamatosan lesznek beszélgetős estjeink, ahol bemutatjuk, miket csinálunk, hogyan és miért. Videókkal, fényképekkel. Azt gondolom, a legfontosabb, hogy tisztázzuk, miben más a mi tevékenységünk, mint a többi szervezeté, hogy valójában mit is jelent az, hogy humanista, nem humanitárius. Informálni kell az embereket, hogy pénzzel nem lehet megoldani az afrikai problémákat, mert nem a pénz hiánya a legnagyobb baj. Fontos, hogy tudjak, létezik az erőszaknak egy különös formája, a gazdasági erőszak, és ennek következménye, hogy az afrikai szegénység ekkora méreteket ölt.

Ha röviden össze kéne foglalni a Humanista Mozgalom lényegét, mit mondanátok?

SzB: Szeretnénk egy sokszínű, kultúrákban, gondolkodásban, szokásokban változatos, emberközpontú társadalom létrehozásához hozzájárulni. Szeretnénk fejleszteni a párbeszédet a Magyarországon élő kultúrák, etnikumok között, és az aktív erőszakmentesség szellemiségét, illetve azt mint életstílust propagálni.

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások